01. "Problems"

  

Harry Styles:
2 hete ment el Rebecca. 2 hete hagyott itt minket. Nélküle minden perc nehéz. A legnehezebb dolog az,hogy Rosie már soha többé nem láthatja őt. És Rebecca sem fogja látni őt felnőni. De tudom,hogy ő most a Mennyországban van,és onnan figyel minket. Rosie és én nem régóta vagyunk itthon. Meg kell vallani,viszonylag jó baba. Nem sír sokat,lehet tőle aludni is éjszaka,és hála istennek,a tápszer dolgot is megtudtuk oldani. De egy valamire,még én sem vagyok képes: Pótolni őt,az édesanyját...

Ma lesz az év első O2 Arénás koncertünk.
Rosie-t  nem akartam senkire sem hagyni, ezért viszem magammal a koncertre.
Becsatoltam Ro övét, és beindítottam a kocsit. 
O2 Aréna vigyázz, megyünk!

 Mikor felálltunk a színpadra a srácokkal, a rajongók egyből őrületes sikításba kezdtek.
-Sziasztok srácok!
Örülünk, hogy eljöttetek! Kezdjük is el a koncertet a legjobb dallal! (Best Song Ever. írói megj.)

A koncert fantasztikus volt, a tömeg megint csak kitett magáért, és jó magam is eléggé elfáradtam.
A koncert után siettem az öltözőmbe,mert Gemma vigyázott a fellépés alatt Ro-ra.
Mikor az öltöző ajtóm előtt álltam, gyermeksírást hallottam, majd sietősen benyitottam.
Szemeim rögtön a nővérem kezeiben sírdogáló kislányomra tévedtek.
 -Gemma, mi történt vele?
Kérdeztem aggódva.
-Nem tudom Harry, meglehet, hogy fáj valamije. 
Mondta a tippet Gem.
-Igen, lehet benne valami, hisz ilyen korban ez gyakran előfordul.
Mondtam, majd átvettem Rosie-t a nővéremtől.
- Felhívom Dr. Samuels-t! 

***

-Mr. Styles, örülök, hogy látom! És ó, ő lenne a kicsi Rosie Styles? Milyen bájos kislány!
Köszöntött minket barátságosan, barátom, és Rosie leendő orvosa is, Andrew Samuels.
-Igen. Mint azt már a telefonban is mondtam, Rosie órák óta nem tudja abba hagyni a sírást. Nagyon megijesztett mindenkit, és azonnal tudtam, hogy hozzád kell jönni, hisz gyermekorvos vagy.
Magyaráztam el a helyzetet Andy-nek.
-Tudod, hogy rám mindig számíthatsz ! Megvizsgálom a picit, bár sejtem, hogy mi lehet a panasz oka.
-Rendben, köszönöm.

*** 

-A baba gondja csak az egyszerű kólika. A gyermekek folytonos sírásának okozója. Legnagyobb jellemzői a hasfájás. Erre felírok neki egy kis gyógyszert, az adagolást a dobozon is feltüntetem majd. Nyugodj meg, el fog múlni neki idővel!
Közölte velünk Andrew.
-Köszönöm haver!
Mondtam neki, majd kezet fogtunk, és kikísért minket.
Miután elköszöntünk tőle, újra beültettem Ro-t az autómba. Lebiztosítottam, majd elindultunk.
-Látod pici Ro, rendbe fogsz jönni!
Mosolyogtam rá a mellettem ülő csodára, majd megpusziltam a homlokát.

Mire hazaértünk, Rosie elaludt.Óvatosan kivettem az ülésből, vigyázva rá, hogy fel ne keltsem, és bevittem a szobájába. Befektettem a kiságyába, majd alaposan betakartam.
Mikor kimentem a konyhába észrevettem, hogy a telefonomon volt 2 hívás.
Megnyitottam, és láttam, hogy mind a kétszer Niall volt.
Küldtem neki egy sms-t, hogy megtudjam miért is keresett, majd másodpercekre rá, jött is a reagálása: Hív.
-Hello Niall!
Köszöntöttem!
-Szia Haz. Nincs kedved kicsit kiruccanni? Tudom, hogy fárasztó napjaid vannak a babával, ezért gondoltam a haverokkal jöhetnél , és megihatnál valamit. Rosie miatt ne aggódj, Anne-nel és Gemma-val már lebeszéltem a dolgokat!
Ismertette velem a tényeket szőke hajú barátom.
-Egy kis kikapcsolódás miatt nagy baj nem igazán keveredhet. Benne vagyok, fél óra, és kész vagyok! Hova megyünk?
Kérdeztem Ni-től.
-Nyílt egy új Club itt nem messze. Azt akarjuk megnézni. Lemegyünk érted oké?
-Rendben van, bye.
Köszöntem el tőle, bár kedvem kicsit meginogott a "Club" szócska hallatán.
-Szia Harry.

Eg új club? Nem hinném, hogy jó ötlet lesz. Ha bulizni megyünk, akkor mint mindig, most is féktelen bulizásba, és ivászatba kezdünk, ami nem egészen jönne most jól. Én megpróbálom türtőztetni magam, de az alkohol nagy úr!

Gyorsan letusoltam, új ruhát vettem fel, majd a hajamat is beállítottam. Készülődésem közben anyukám és nővérem is megjött, akik nem igazán foglalkoztak most velem, inkább csak köszöntek, majd felmentek a bent alvó picihez.
Olyan 10 perc múlva autó dudát hallottam a házunk elől, amit nem igazán mondhatni, hogy díjaztam, hisz Ro alszik.
Magamban káromkodtam egy sort, majd beszálltam a kocsiba, a többi srác közé.
Csak hülyeséget ne csináljak majd...
Beszálltam az autóba, majd elindultunk az éjszakába.